Kiadványok

A kötet átfogó képet nyújt a Szatmári Egyházmegye történetéről a honfoglalástól egészen napjainkig. Részletesen tárgyalja a középkori egyházszervezet kialakulását, a reformáció és ellenreformáció hatásait, valamint az 1804-es megalakulástól kezdve a püspökök és közösségek szolgálatát. A XX. századi megpróbáltatásokat – világháborúkat, kommunista elnyomást és az egyházüldözést – különös mélységgel mutatja be, kiemelve Boldog Scheffler János vértanúságát.

A könyv végül az egyházmegye rendszerváltás utáni újjáéledését és jelenkori életét tárja az olvasó elé.

A történeti áttekintést román és német nyelvű összefoglalók egészítik ki, hogy a nem magyar ajkú olvasók is betekintést nyerhessenek az egyházmegye múltjába. A könyv részletes név- és életrajzi jegyzéket közöl az egyházmegye papságáról 1804-től napjainkig, valamint egy időrendi táblázatot, amely áttekinthetőbbé teszi a történelmi eseményeket.

A szatmári egyházmegye 100 éves jubileumához hasonlóan, a Püspökség a 200 éves évforduló alkalmából is kiadta az egyházmegye jubileumi sematizmusát. A név- és címtár tartalmazza az egyházmegye történetét, a plébániák leírását és elérhetőségét, az egyházmegyei szervezetek, intézmények és irodák ismertetését, a templomok és a papok fényképét, valamint statisztikai adatokat a hívek számáról.

A könyv a Kálvária templomot mutatja be, a jezsuiták lelkipásztori működésétől, az építészeti-művészeti értékek és a jezsuita spiritualitás kiemelésével.

Dr. Scheffler János szatmári püspök körlevélben kérte a paptestvéreket, küldjenek részletes beszámolót a háborús eseményekről, károkról, valamint híveiket ért lelki megpróbáltatásokról.

Sajnos nem teljes a lista, az akkori viszonyok miatt igen kevés beszámoló jutott el a püspöki székhelyre. Ezek az írások egyházmegyei levéltárunk dokumentumainak gyöngyszemei.

Ardai L. Attila az 1996-ban megjelent Szentekkel a mennybe című kötete után szükségesnek érezte felfrissíteni és új tartalommal megírni a szentekről szóló liturgikus könyvét. Ebben a könyvben a 2009-es liturgikus naptárban szereplő minden szent megtalálható. Rendszerint egy-egy oldalon található a köszöntés, a bevezető gondolatok, az Uram, irgalmazz könyörgések, valamint a Miatyánk és áldozás előtti fohászok.

A háromévesre tervezett szöveggyűjtemény hozzávetőleg 10 perces homíliákat tartalmaz, a homíliákhoz kapcsolódó köszöntéssel, bevezető gondolatokkal, Uram, irgalmazz könyörgésekkel, a Miatyánk és áldozás előtti fohászokkal. A három kötetben szó esik csaknem minden hitigazságról. Ezeket a hitigazságokat tömören, érthető megfogalmazásban és elgondolkodtató módon tárgyalja a szerző. A „B”-év akkor jelenik meg adventre, ha elfogy az „A”-év.

Elérhető a Szatmári Római Katolikus Püspökségen.

„Kiknek ajánlom ezt a könyvemet? Természetszerűleg elsősorban azoknak a paptársaimnak, akik időnként túlságosan elfoglaltak ahhoz, hogy vasárnapról vasárnapra való felkészülésükben ne jönne jól bármilyen segítség. Magától értetődően a könyvemben szereplő homíliákat csupán szikrának ajánlom, amely képes lángra lobbantani paptársaim fantáziáját, hogy a maguk stílusa és elképzelése szerint átalakítva szülessen meg a saját üzenetük híveiknek.”

Részlet az előszóból.

A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kislexikona a 200 éves egyházmegye második évszázadának életét és tevékenységét foglalja össze. A tömör és szakszerű áttekintő munka az egyháztörténeti, társadalomtörténeti és művelődéstörténeti kutatók számára is forrásul szolgálhat.

Esettanulmány a Szatmári Római Katolikus Püspökség újjászületéséről a társadalmi-történeti változások 1990–2002 közötti folyamatában, Reizer Pál püspök idejében.

A kiadvány megeleveníti a Szent János plébániatemplom száz évének történetét a lelkipásztori szolgálat, búcsúk, zarándoklatok, szokások és hagyományok tükrében. Ugyanakkor helyet kapott a település története a kezdeti időktől a reformáció, a katolikus megújulás, majd a háború és a kommunizmus évein át napjainkig.

Scheffler János (1887–1952) élete és munkássága a XIX. század végi és a XX. század első felének történelmi Szatmárához kötődik. Életútja utolsó szakaszában a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke volt. Amikor 1942-ben átvette az egyházmegye kormányzását, területe megegyezett az 1804-ben, létesítésekor kijelölt határaival. Püspökké kinevezését követően a Szentszék kinevezte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzójává is.

Részlet a könyv bevezetőjéből.

A könyv által betekintést nyerhetünk a vértanú püspök életébe gyerekkorától haláláig. Ezenkívül a mű szemelvényeket is tartalmaz a püspök úr írásaiból. A szerző korábban elsősorban elméleti síkon dolgozta fel a püspök életét, amikor dokumentációt gyűjtött a boldoggá avatásához. Ez a munka azonban nem szokványos életrajz és nem pusztán elméleti mű. Célja, hogy Scheffler püspököt közel hozza a ma emberéhez. Hátrahagyott naplói által a könyv zömében maga a püspök beszél.

A Dr. Bura László és Ft. Ilyés Csaba szerkesztésében megjelent könyv Hám János életútjának és munkásságának bemutatásán túl pontos képet ad a nagynevű püspök korának társadalmi-politikai helyzetéről is.

A prédikációs sorozat hat kötete elmélkedéseket és prédikációkat tartalmaz évközi vasárnapokra, ünnepekre, hétköznapokra, illetve nagyböjtre és húsvétra. A kötetek címe: „A” év, „B” év, „C” év, Hétköznapokra, Szentek – ünnepek, A kereszt a mi hazánk. Az „A” év, „B” év és „C” év kötetek román nyelven is megjelentek.

Jelenleg a Püspökségen kapható a magyar nyelvű kiadásból az „A” év és „C” év, valamint a román nyelvű kiadásból a „C” év.

Culegere de predici pentru înmormântări.

Esketési szentbeszédek / Predici pentru cununii / Predigten für Trauungen – háromnyelvű kiadvány.

Elérhető a Szatmári Római Katolikus Püspökségen.

A 120 temetési szentbeszédet tartalmazó könyv két szerzője arra vállalkozik, hogy a haláleset alkalmával az emberekben ágaskodó kérdésekre isteni válaszokat keressen. A hiánypótló kötet nyelvezete közérthető, stílusa nem szokványos és nem szenteskedő. Az írások érdekesek, magukkal ragadóak és változatosak.

A Dr. Bura László szerkesztésében megjelent könyv Meszlényi Gyula életútjának bemutatása mellett rávilágít az egyházmegye akkori helyzetére, valamint bemutatja a püspök szociális, egyházművészeti, városszépítő és irodalomszervező tevékenységét is.

Isten Szolgájának, Dr. Scheffler János (1887–1952) szatmári vértanú püspöknek elmélkedéseit tartalmazza e könyv, melyet a szent életű püspök 1950-ben, kőrösbányai fogsága idején írt papjai számára. A vaskos könyv – 414 oldal – egyházmegyénk nagy püspökének akar emléket állítani, ezzel is szorgalmazva az 1990-ben elindult boldoggá avatását.

Készítette: Balla Tünde, Kirsch Norbert, Lakatos Attila és Villányi Zoltán.

Scheffler János az 1920-as évek közepén került kapcsolatba a Szatmári Irgalmas Nővérek Szerzetestársulatával, amikor Dr. Boromisza Tibor püspök a nővérek gyóntatásával bízta meg. Nem sokkal később arra is felkérte a Társulat elöljárója, M. Editha anya, hogy hetente konferenciákat tartson a novíciáknak. Ugyanebben az időszakban a jelölteknek minden évben egy-egy ötnapos, beöltözésükkor és fogadalomtételükkor pedig nyolcnapos lelkigyakorlatot tartott.

Jelen lelkigyakorlat az utolsó volt, közvetlenül a Társulat feloszlatása előtt.

Tartalom: Boldog Scheffler János vértanú püspök életrajza; Boldog Scheffler János az imáról – a „Jézus neked élek” című imakönyv előszava; Kilenced Boldog Scheffler János tiszteletére – Scheffler János „A pap” című könyve alapján; Litánia; Boldog Scheffler János püspök – Erdő Péter bíborosnak a boldoggá avatáson elhangzott imája; Bűnbánat – Scheffler János imája; Imádságok papi és szerzetesi hivatásokért – a Scheffler János által kiadott „Jézus neked élek” című imakönyvből.

A jelen kiadvány Dr. Scheffler János két útleírásának újrakiadása. A Szatmártól Chicagóig könyv formájában is megjelent, a Barangolásaim a Szatmár megyei svábok őshazájában pedig az 1928. évi Katolikus naptárban. Ez utóbbi korábban folytatásban is megjelent a Szabad Szó című napilapban A szatmári svábok őshazájában vándoroltam címen.

A XX. század második évtizedében több ezren vándoroltak ki Amerikába, az Egyesült Államokba és Brazíliába. Kivándorlási ügynökök hívták és csalogatták az embereket, jólétet és gyors meggazdagodást ígérve. Scheffler János 1923–1925 között nagymajtényi plébánosként szembesült a jelenséggel, nem helyeselte, és amikor alkalom adódott, ellene szólt. Szülőfalujából, Kálmándról is sokan vándoroltak ki; 1924-ben 66-an mentek Brazíliába.

Schupler Tibor munkája a Caritas történetét tárja elénk, a teológiai alapok tisztázásával, bemutatva szociális intézményeit és a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében működő karitatív tevékenységeket végző csoportokat.

A könyv Boldog Scheffler Jánosnak a Szatmári Irgalmas Nővérek számára tartott elmélkedéseit gyűjti egybe, hogy mindenki, akár egyénileg, akár közösségileg, szentségimádási órákon használhassa.

Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök a könyv előszavában így ír: „Nem titkolt szándékunk e könyv megjelentetésével az, hogy ébren tartsuk híveink és papjaink lelkében Boldog Scheffler János püspökünk kultuszát. Ugyanakkor remélem, sőt kívánom, hogy vértanú püspökünk írásaiból még jobban megismerjük és megszeressük az ő lelki nagyságát.”